Fogarasi-havasok – A fellegszerű hegyek nyugati gerincén
Hazajáró műsorok

Fogarasi-havasok – A fellegszerű hegyek nyugati gerincén

47. rész
"Miről nem zengett még a dal, mióta lant és duda szól;" hadd szóljon az írás a büszke Negojról, a mely úgy emelkedik a fogarasi havasok fölé, mint szent László hadseregében, — egy fejjel magasabbra. A fogarasi havasok alakulata sajátszerű. A hegység vízválasztó főgerinczétől, mely legtöbb helyen az országhatárt képezi Oláhország felé, hosszú hegyhátak és gerinczek ereszkednek le a síkság fölé. A hol a patakok az Oltba szakadnak, azzal szemben rendesen egy-egy falu épült. A havasok és az Olt-parti hegyhát között terül el a fogarasi síkság, mintegy a természet által élesen határolt külön kis ország. Gyönyörű látvány a hegyekről alátekinteni erre a síkságra, melyet az Olt ezüstös csíkja szegélyez. A hegység a síkságtól meredeken emelkedik fölfelé, szekérút csak a hegy lábáig vezet; onnan kezdve csak keskeny ösvények jelölik a helyet, a merre a fákat levontatni szokták. Erre járnak a havasi legelőn nyaraló juhnyájak, a csobánok — és a turisták."
Szádeczky Lajos: Kirándulás a Negojra (1890)

Erre a keskeny ösvényre lép végre a Hazajáró is. Mert annyi dalt zengtünk már szomszédairól, de a Kárpátok leghosszabb, egyben legnagyobb tömegű alpesi jellegű kristályos hegységét még nem énekeltük meg. Pedig a Déli-Kárpátok sudár, mintegy 70 km hosszú hegylánca hordozza Erdély legmagasabb csúcsát. A Negoj óriáspiramisára készülünk, hogy a főgerinc nyugati vonulatát bejárva magunkba szippanthassuk a fogazott sziklaélek, kúp alakú ormok és ragyogó tengerszemek pompáját. A nyugat-keleti irányú, hegységet délen alacsonyabb hegytömbök szegélyezik, míg északon meredek falként magasodik az Oltnak megágyazó Fogarasi-medence fölé. A hegyalja vidékét honfoglaló magyarok, besenyő, majd székely határőrök, később szász telepesek vettek birtokba. Aztán átkeltek a hegyen az oltyánok, s úgy megszaporodtak, hogy ezeréves királyságunknak mára csak pusztuló építészeti emlékei maradtak. De mielőtt elkeserednénk, rátalálunk még egy reménykeltő dél-erdélyi magyar szórványszigetre, amely az élni akarást hirdeti odalent, az Olt mentén.

Látnivalók / Erdély / Királyföld

A településen a 13. századi, román stílusban épült erődtemplom őrzi a szász múlt emlékét.

Bővebben...

Az Olt folyó mellé a Magyar Királyság dél-erdélyi határainak védelmére telepített falvak egyik képviselője Oltszakadát. A település maroknyi magyarsága kivételes öntudattal és életerővel rendelkezik, amelyet szakrális központjuknak, a 13. századi eredetű, később evangélikussá lett templomnak is köszönhetnek. Volt átvészelni való gyötrelem itt bőven. Például 1916-ban, amikor az Erdélybe betörő román hadsereg a falu férfiainak legjavát a Havasalföldre hurcolta.

Bővebben...

A kerci ciszterci apátságot az Olt bal partján Imre király alapította 1202-ben. Túlélte a tatár pusztítást, majd 1477-ben Mátyás király feloszlatta. Ettől kezdve a kolostor és a templom pusztulásnak indult. Ma már csak romjai láthatók.

Bővebben...

A Bilea-tóhoz a Ceaucescu-i időkben épült Transzfogarason keresztül vezet az út.

Bővebben...

A legősibb nevén Juhászkő-csúcs első ismert megmászója 1837-ben Michael Ackner lelkész volt. S itt kell megemlékeznünk a nagyszebeni magyar természetjárás megszervezőjéről, az EKE helyi osztályának ügyvivőjéről, Szalay Béláról is, aki nemcsak havasi utakat tárt fel és tudományos igényű kalauzokat írt, de 1909-ben méréseivel ő állapította meg elsőként, hogy a Moldován-csúcs magasabb az addig legmagasabbnak hitt Negojnál. Felismerését akkor még kétkedéssel fogadták, olyannyira, hogy román szakemberek egészen 1958-ig a Negojt tartották országuk legmagasabb csúcsának.

Bővebben...

Aki nyugat felől indul a Fogaras gerincén, az első katlanban találkozik a nyáron is jéghideg, kristálytiszta Feleki-tóval. Innen meredek út vezet a Feleki-nyeregkapuba, ahol nyáron birkapásztorokkal is találkozhat a vándor. A gerincút innen már laposabb hegyháton hullámzik tovább nyugat felé. A Budiszláv tetejéről csodás kilátás nyílik régi hazánk természetes határaira, majd a Szuru-csúcsra vezet az út tovább.

 

Bővebben...