Fertőtáj — Tavasz a tónál
Hazajáró műsorok

Fertőtáj — Tavasz a tónál

26. rész
"Maga a Fertő hazánknak legnagyobb tava a Balaton után. Sopron- és Mosonmegyék közt terűl el egy széles, hosszúkás medenczében éjszaktól dél felé. Legnagyobb hoszsza 36 kilométer, legnagyobb szélessége 15 kilométer, legkeskenyebb a közepe táján, hol csak 6.5 kilométer. Legnagyobb vízálláskor területe 335 négyszögkilométer, tengerfölötti magassága pedig 116 méter. A Fertő határozottan alföldi tó jellegű, feneke igen egyenletes és vize igen csekély. Átlagos mélysége 1–2 méter közt váltakozik. Ma már annyira leapadt, hogy bárhol keresztül lábolhatunk rajta."
Bella Lajos: Sopronmegye

Annyi hegy­ség után ezen a madár­da­los kora tava­szi idő­ben itt az ide­je, hogy a nyu­ga­ti, síkabb Őrvi­dék felé for­dul­jon a Haza­já­ró kíván­csi tekin­te­te. Sokan elfe­lej­tet­ték, pedig itt, a Han­ság szom­széd­sá­gá­ban terül el Euró­pa leg­na­gyobb sík­vi­dé­ki sós tava, amely külön­le­ges növény- és állat­vi­lá­gá­nak köszön­he­tő­en mél­tán lett a világ­örök­ség része. A Fer­tő-tó egy­ko­ron tör­té­nel­mi hazán­kat éke­sí­tet­te, aztán Tri­a­non­ban terü­le­té­nek nagyobb részét épp ahhoz az Auszt­ri­á­hoz csa­tol­ták, amely velünk együtt a hábo­rú vesz­te­sei közé tar­to­zott. Tör­tént, ami tör­tént, a ter­mé­szet nem ismer hatá­ro­kat. A Fer­tő­táj ma is egy­sé­ge­sen har­mo­ni­kus képet tár az ide­uta­zó elé: a sekély, sós tó, és a kör­nye­ze­tét tar­kí­tó náda­sok, szi­kes pusz­ták vilá­ga sok vízi- és éne­kes­ma­dár­nak nyújt ide­á­lis élet­te­ret. A Nem­ze­ti par­kot és kör­nyé­két kerék­pár­utak sűrű háló­za­ta fon­ja be. Eze­ken kere­kez­ve fűzi most fel a Haza­já­ró a Fer­tő vidé­ké­nek ter­mé­sze­ti érté­ke­it, fele­dés­nek indult magyar emlé­ke­it és a nyu­ga­ti gye­pűk őrző­i­nek mara­dé­ka­it.

Látnivalók / Őrvidék

Egy­ko­ri nevén Esz­ter­há­za, az Ester­há­zy csa­lád ősi bir­to­ka. Híres a Ver­sailles min­tá­já­ra épült 18. szá­za­di kas­té­lyá­ról, amit Ester­há­zy Mik­lós her­ceg épít­te­tett 1764 és 1766 között.

Bővebben...

Itt, a pati­nás falu köz­pont­já­ban maga­so­dik a 16. szá­zad­ban épült legen­dás Török-torony. Az épít­mény­ből egy­ko­ron a közel­gő ellen­sé­get vizs­lat­ták ele­ink, de arról is neve­ze­tes, hogy 1681-ben e falak között őriz­ték a Magyar Szent Koro­nát. A toronnyal szem­be­ni épü­let­ben pedig nem más, mint Beth­len Gábor erdé­lyi feje­de­lem szállt meg, miköz­ben Bécs­be tar­tott, nem bará­ti láto­ga­tás­ra.

Bővebben...

A tele­pü­lé­sen hatal­mas, két­tor­nyú bazi­li­ka áll. A temp­lo­mot a török több­ször is elpusz­tí­tot­ta, így lett a Kár­pát-meden­ce leg­mu­ta­tó­sabb barokk temp­lo­ma. A hagyo­mány sze­rint II. And­rás király ural­ko­dá­sa alatt a kiáradt Fer­tő-tó több falut is elön­tött. Ezek helyett ala­pí­tot­ták a 13. szá­zad­ban a Bol­dog­asszonyt, ami búcsú­já­ró hely is.

Bővebben...

A Szi­ki Őszi­ró­zsa tan­ös­vény a Fer­tő-tó men­ti szi­kes pusz­tá­ra vezet. A nádas­sal sűrűn sze­gé­lye­zett, igen sekély Fer­tő tó az egyik leg­je­len­tő­sebb vízi­ma­dár-meg­ál­ló­hely Közép-Euró­pá­ban. A hazai ter­mé­szet­vé­de­lem jel­kép mada­rá­val, a nagy kócsag­gal is sűrűn talál­koz­ha­tunk, hisz a Nem­ze­ti Park Közép-Euró­pa leg­né­pe­sebb nagy kócsag állo­má­nyá­nak nyújt ott­hont.

Bővebben...

1920-ban, Tri­a­non­ban itt húz­ták meg a magyart a magyar­tól elvá­lasz­tó határt, aztán 1956-os for­ra­da­lom vér­be foly­tá­sa után csak ezen a hídon közel 80 ezer magyar mene­kült át Auszt­ri­á­ba. Aztán a hidat a szov­je­tek két­szer is fel­rob­ban­tot­ták, de ma már újra áll, s a kör­nye­ző emlék­mű­vek­kel együtt a sza­bad­ság jel­ké­pé­vé vált.

Bővebben...

Itt talál­ha­tó a több mint 300 éves barokk Har­rach-vadász­kas­tély, ami hosszú ide­ig a Habs­burg-Lotha­rin­gi­ai csa­lád nyá­ri rezi­den­ci­á­ja­ként szol­gált.

Bővebben...

A 17. szá­za­di város­fa­lon rést nyi­tó Török kapun lépünk be az ódon kis­vá­ros­ba. Úgy tart­ják, a tele­pü­lést a török három­szor is elpusz­tí­tot­ta, erre az idő­re emlé­kez­tet a kapu mel­lett a híres török ház is.

Bővebben...

Ősi sző­lő­ter­me­lő is bor­vi­dék. A tele­pü­lé­sen 12. szá­za­di ere­de­tű ún. Halász­temp­lom áll, de a fő utcán szebb­nél-szebb 17. szá­za­di pol­gár­há­za­kat cso­dál­hat meg az ide­lá­to­ga­tó.

Bővebben...