Felső-Gömör — A Vályi-völgytől Murányig
Hazajáró műsorok

Felső-Gömör — A Vályi-völgytől Murányig

116. rész
"Többé-kevésbé párhuzamos völgyek, egymástól hol hosszan elnyúló hegygerincekkel, hol szélesen terpeszkedő és meredeken aláeső fennsíkokkal elválasztva, nagyjában ez Gömör és Kishont földrajzi képe. A murányi fennsík és kiágazásai alatt húzódó völgyeket észak felől csak mesterséges hágók kötik össze. S valahány a völgy, annyi egymástól ugyancsak különböző kis világ tárul föl előttünk és mind lebilincsel tájképi szépségeivel, természeti csodáival. A völgyekben is lépten-nyomon találkozunk a rég letűnt időkbe vesző múlt emlékeivel."
Divald Kornél: Felvidéki séták (1925)

Rég járt már a Haza­já­ró ide­fent, Gömör­or­szág­ban. Ezen a tar­ka föl­dön, Fel­vi­dék szí­vé­ben, ahol a ter­mé­sze­ti szép­sé­gek, a magyar múlt hagya­té­kai és a hely sajá­tos szel­le­me kar­ölt­ve jár­nak. Magyar szó­val már csak délen talál­ko­zunk, de Gömör nem a nyelv­ha­tá­ron vég­ző­dik, hanem oda­fenn a Széchyek ősi bir­to­kán, Murány­nál. A gömö­ri karszt­vi­dék cso­dái mel­lett van mit meg­néz­ni ezen a tájé­kon is. A magyar kul­tú­ra és tör­té­ne­lem ösvé­nyén kúszunk fel a Murá­nyi Vénusz­ról, Széchy Mári­á­ról neve­zett turis­ta­úton a Szto­li­ca-hegy­sé­gen át a Murá­nyi-fenn­sí­kig.

Látnivalók / Felvidék / Gömörország

Fel­ső­vály. Egy apró zug Gömör­or­szág­ban. A hegy­ko­szo­rú­val körül­vett Vály-völ­gyé­nek utol­só zsák­fa­lu­ja. Alig 300-an élnek itt, főleg magya­rok. Létü­ket jel­zi a csá­szár-dom­bi Árpád-kori erő­dí­tett refor­má­tus temp­lom jel­zi.

A kis­te­le­pü­lés ter­mé­sze­ti kör­nye­ze­te már a közép­kor­tól az erdő­mű­ve­lés és a gaz­dál­ko­dás ide­á­lis szín­te­rét nyúj­tot­ta az itt élők­nek.

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...

Vala­hol itt húzó­dik a nyelv­ha­tár. Innen észak­ra már nem nagyon szá­mít­ha­tunk magyar szó­ra, annál inkább emlé­ke­ink­re. A Balog és a Rima folyók közöt­ti dom­bon fek­szik az Árpád-kori Karasz­kó. Alig 150 lakó­já­ból már csu­pán egy vall­ja magát magyar­nak. Vajon tudják‑e Karasz­kó új lakói, akik néha leül­nek ide, a fes­tett kazet­tás desz­ka­mennye­zet alá imád­koz­ni, hogy ki az a kuno­kat üldö­ző alak, aki temp­lo­muk bel­ső falát díszí­ti? A falu védő­szent­je, Szent Lász­ló király, aki­nek itt talál­ha­tó az egyik leg­job­ban meg­őr­zö­dött fres­kó­cik­lu­sa.

Bővebben...

Árpád-kori tele­pü­lés Kié­te. A falu büsz­ke­sé­ge a 13. szá­za­di román-góti­kus stí­lu­sú temp­lo­ma. Kié­te ma már régé­sze­ti lelő­he­lye­i­ről ismert. 1941-ben szá­mos bronz­ko­ri urna­sírt talál­tak ham­vasz­tá­sos teme­tő­jé­ben. Az itt fel­tárt jelen­tős lelet­együt­tes adta a „kié­tei kul­tú­ra” nevét.

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...