Fekete-bérc — és a Talabor legendás völgye
Hazajáró műsorok

Fekete-bérc — és a Talabor legendás völgye

83. rész
"A havas csodálatos vonzerőt gyakorol rám. Úgy tetszik, hogy a természet a havason érzi magát igazán otthon. Egyebütt meg kell őt lesni; de itt kitárja a maga indulatait őszintén. Minden úgy van, amiként az örök műhelyből kikerült, s amiként azt megformálta a zivatar, a görgeteg, a jég, a napsugár, a villám. Mintha más volna ott az ember is. Régi szokásait, régi szerszámait, régi viseletét inkább megtartotta, mint mi. Fejletlenebb állapotánál fogva közelebb áll a vadállathoz s erősebb hiténél fogva közelebb áll az Istenhez, mint mi. A történelmi átalakulások jóformán nyomtalanul siklanak el feje fölött, miként azok a felhők, melyek csak megpihennek a bércek ormán s „néma borongással" tovább szállanak…"
Bartha Miklós: Kazárföldön (1901)

Bizony, az elmúlt sors­for­dí­tó évszá­zad mit sem vál­toz­ta­tott az Észak­ke­le­ti-Kár­pá­tok hegy­vi­dé­ké­nek cso­dá­la­tos vonz­ere­jén. Ma is külö­nös vará­zsa van ennek az uni­ón kívü­li világ­nak, amit a szov­jet már elha­gyott, az euró­pai pedig még nem kebe­le­zett be. Kár­pát­al­ja észak­ke­le­ti szeg­le­té­ben, a Gor­gá­nok hegyei között, a Szi­ne­vé­ri Nem­ze­ti Park déli tömb­je, a Feke­te-bérc ősren­ge­te­gek fölé nyú­ló gyep­ha­vas gerin­ce fen­sé­ges lát­ványt kínál. Nyu­ga­ti lábá­nál, a Tala­bor folyó men­tén, tüne­mé­nyes hegyek­kel, cso­dás faépít­mé­nyek­kel és legen­dás tör­té­nel­mi ala­kok emlé­ke­i­vel kör­be­ölel­ke­zett boj­kó ruszin tele­pü­lé­sek olyan kalan­dok­kal vár­ják a Haza­já­rót, amit más, kiépí­tet­tebb hegy­sé­gek­ben már nem kap­hat meg.

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

A Gor­gá­nok hegyei között, a Szi­ne­vé­ri Nem­ze­ti Park­ban talál­ha­tó a Tavas-klau­zú­ra. A Tavas-patak faúsz­ta­tás­ra hasz­nált gát­ja a múze­um része, amely­nek sebes vizén az elmúlt szá­za­dok­ban meg­annyi tutaj úszott már lefe­lé, ton­ná­nyi farön­köt, gyü­möl­csöt és sót szál­lít­va az alföl­di folyó­vá sze­lí­dült Tisza men­té­re.

Bővebben...
Bővebben...

A kék jel­zé­sen, a szi­ne­vé­ri erdők élő­vi­lá­gát bemu­ta­tó tan­ös­vény men­tén indu­lunk fel­fe­lé a sűrű ren­ge­teg­ben. A patak néhol apró zuha­tag­ként buk­dá­csol lefe­lé a sűrű vadon köve­ze­tén. A piros jel­zés­re kanya­ro­dunk, ame­lyen még közel 8 kilo­mé­te­res kap­ta­tó vár ránk a fő csú­csig. Las­san­ként a feny­ves erdőt is magunk mögé uta­sít­juk. Ez már a hava­si rétek vilá­ga, ahon­nan egy­re jobb rálá­tá­sunk nyí­lik a szom­szé­dos és távo­lab­bi Mára­ma­ro­si-hegyek­re, a Gor­gá­nok szür­kés-zöl­des vonu­la­ta­i­ra.

A Piso­kon­já­nál érjük el vég­re a hul­lám­zó főge­rin­cet. Innen aztán tel­jes­sé válik a kör­kép.

Nyu­gat felé a Tala­bor völ­gye elszórt tele­pü­lé­sei vár­nak ránk. Fölöt­tük a Krasz­na-havas, észak felé a Kami­an­ka kör­nyé­ké­nek erdős hátai íve­lőd­nek körénk. Rálép­ve a szé­les és lapos füves gerinc ösvé­nyé­re, elő­ször a Kis-Gro­pa csú­csát érint­jük. Kel­le­mes idő­ben nagy élmény hosszan gerinc­tú­ráz­ni. Nin­cse­nek nagyobb szint­emel­ke­dé­sek, így meg­eről­te­tés nél­kül, kényel­me­sen hala­dunk. A Feke­te-bérc csú­csá­ról már tény­leg oltá­ri a kör­ki­lá­tás: innen az Észak­ke­le­ti-Kár­pá­tok szin­te vala­mennyi tag­ját belát­juk.

Bővebben...
Bővebben...

A cso­dás hegy­ko­szo­rú­ban fek­vő, több mint 5000 boj­kó lel­ket szám­lá­ló tele­pü­lés, Alsó­ka­lo­csa remek lát­ni­va­lók­kal kecseg­tet. Ez a vidék a vas­sze­gek nél­kül össze­ácsolt fatemp­lo­ma­i­ról is híres. A Gorb falu­ré­szen 1795-ben a Szent­lé­lek tisz­te­le­té­re emel­ték a görög kato­li­kus fatemp­lo­mot. A zsin­dellyel borí­tott temp­lom jel­leg­ze­tes boj­kó jegyek­kel ren­del­ke­zik: hár­mas tago­ló­dá­sú, meg­ket­tő­zött tető­ze­tű és fara­gott osz­lo­pos tor­nác­sor is tar­to­zik hoz­zá.

Itt szü­le­tett a leg­hí­re­sebb, a zsi­dó kufá­ro­kat és csend­őrö­ket is gyil­ko­lá­szó 20. szá­zad ele­ji kato­na­szö­ke­vény, Suhaj betyár is, akit végül miu­tán elér­te vég­ze­te, Alsó­ka­lo­csa régi teme­tő­jé­ben, egy sze­rény sír­ban han­tol­tak el. Suhajt nem­csak éle­té­ben támo­gat­ta titok­ban a kör­nye­ző fal­vak népe, de legen­dás alak­ja ma is ele­ve­nen él a ruszin nép­lé­lek­ben. Ezt jel­zi a jel­leg­ze­tes faépí­té­sze­tet és élet­mó­dot őrző skan­zen bejá­ra­tá­nál fel­ál­lí­tott szob­ra is.

 

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...