Rahó mel­lett talál­juk a Fehér-és a Feke­te-Tisza össze­fo­lyá­sát, Tiszaközt, ahon­nan már Sző­ke Tisza néven folyik tovább a folyó. Kár­pát­al­ja leg­ma­ga­sab­ban fek­vő váro­sa, a „hucu­lok fővá­ro­sa” a Fel­ső-Tisza­völgy gaz­da­sá­gi, keres­ke­del­mi és ide­gen­for­gal­mi köz­pont­ja, Rahó. A köz­pont­ban áll a rahói szór­vány­ma­gyar­ság val­lá­si köz­pont­ja a 200 éves Nepo­mu­ki Szent János-plé­bá­nia­temp­lom. A bol­se­vik rend­szer­ben a lebon­tás­ra ítélt épü­le­tet a helyi magyar hívek össze­fo­gá­sa men­tet­te meg a pusz­tu­lás­tól.

A Fehér-Tisza völ­gyé­ben elte­rü­lő hegy­vi­dé­ki ruszi­nok lak­ta tele­pü­lé­se­ket, Nyi­last, Vid­rás­pa­ta­kot, Tisza­bog­dányt és Lápos­me­zőt érint­ve köze­lít­he­tő meg a Csor­na­ho­ra-hegy­ség főge­rin­ce. A Hover­la patak völ­gyé­ben fel­fe­lé, a Hover­la-nye­reg­től mere­dek emel­ke­dőn érhe­tő el az egész Észak­ke­le­ti-Kár­pá­tok leg­ma­ga­sabb csú­csa, a Hóvár. A legen­dás csúcs Kár­pát­al­ja 1939-es vissza­csa­to­lá­sa után Észak-Erdély vissza­té­ré­sé­ig, Magyar­or­szág leg­ma­ga­sabb csú­csa volt.

A Hóvár­tól kelet­re ide­á­lis gerinc­tú­ra tere­pet jelent a Csor­na­ho­ra-hegy­ség főge­rin­ce. A cir­kusz­völ­gyek­kel sze­gé­lye­zett gyep­ha­vas háton olyan csú­csok emel­ked­nek, mint a Bresz­kul, a Bölény­ha­vas, vagy a Kis­ha­vas. A kat­la­nok­ban fek­vő ten­ger­sze­mek közül az egyik leg­is­mer­tebb, a Nesza­movi­te-tó. A főge­rin­cen néhol még az ezer­éves határ lövész­árok marad­vá­nyai is fel­lel­he­tők. A főge­rinc jel­leg­ze­tes csú­csa az Iván pap-hava­sa, ame­lyen az egy­ko­ri csil­lag­vizs­gá­ló és mete­o­ro­ló­gi­ai állo­más rom­jai lát­ha­tók.