Borzsa-havasok — és a bojkók Verhovinája
Hazajáró műsorok

Borzsa-havasok — és a bojkók Verhovinája

79. rész
"A Nagy-Ág völgye felső felét a környező vadregényes bércekkel és mellékvölgyekkel együtt Verhovinának nevezik. E gyönyörű erdőségekkel borított, a zordonságig kietlen hegyvidék hazánk legismeretlenebb tájának mondható, melynek szegény lakossága majdnem elfeledve él. Itt még őserdők is vannak, főleg a magasabb bérceken, bár itt-ott kopár hegyek is meredeznek. A Verhovina apró falvai általában szétszórtan fekvő faházikókból állanak."
Várady Gábor: Máramarosmegye (1900)

Mint­ha ezt a vidé­ket még a pusz­tí­tó szov­jet med­ve is elke­rül­te vol­na. Min­den­eset­re ami­óta elhúz­ta az irhá­ját a Kár­pát-meden­ce észak­ke­le­ti hegy­vi­dé­ké­ről, Kár­pát­al­já­ról, az évti­ze­de­kig elzárt hegyek biro­dal­ma újra izgal­mas fel­fe­de­ző túrák hely­szí­né­vé vált. Ilyen gyé­ren lakott, isme­ret­len hegy a Mára­ma­ro­si-hava­sok elő­te­ré­ben, a Lator­ca és a Nagy­ág folyók között helyet fog­la­ló Borzsa-hava­sok is. Közel 100 kilo­mé­ter hosszú, ter­je­del­mes vonu­la­ta őser­dők­kel benőtt völ­gyek­kel, szé­les gyep­ha­vas gerin­cek­kel, gyors­fo­lyá­sú pata­kok­kal és lát­vá­nyos víz­esé­sek­kel vár­ja a kaland­vá­gyó turis­tát. A Borzsa-hava­sok­tól észak­ra elte­rü­lő Ver­ho­vi­na modern­ség által érin­tet­len vidé­kén jól itt felej­tőd­tek a hegy­vi­dé­ki ruszi­nok egyik hagyo­má­nyos nép­raj­zi cso­port­ja, a boj­kók. Be is kuk­kan­tunk a Nagy­ág völ­gyé­ben meg­bú­jó apró fal­va­ik­ba, meg­cso­dál­ni görög kato­li­kus fatemp­lo­ma­i­kat, archa­i­kus fahá­za­i­kat és élő nép­ha­gyo­má­nyu­kat.

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

A boj­kó ruté­nek köz­pont­ja, és a Nagy-Ág folyó leg­na­gyobb tele­pü­lé­se Ökör­me­ző. Az elmúlt korok élő tanú­ja az 500 éves tölgy­fa, ami alatt még maga II. Rákó­czi Ferenc feje­de­lem is meg­pi­hent. Elnéz­ve a váro­si­as élet­ké­pet, nehéz elkép­zel­ni, hogy itt régen csak néhány pász­tor­kuny­hó állt, majd az Úrme­ze­i­ek régi bir­to­ká­ra a 15. szá­zad­ban a Lip­csei föl­des­urak tele­pí­tet­tek a Kár­pá­to­kon túl­ról ruszi­no­kat. A ruszin több­sé­gű Ökör­me­zőn a szov­jet rend­szer előtt majd 700 német mel­lett több mint 250 magyar is élt.

A két nagy hábo­rú hősi halot­ta­i­nak emlé­két kereszt őrzi.

Bővebben...

Kené­zi tele­pí­té­sű falucs­ka Repe­nye. A ruszin nép­cso­por­tok, így a boj­kók is a görög kato­li­kus val­lást köve­tik. Fenyő­ge­ren­dá­ból épült temp­lo­ma­ik egyik gyöngy­sze­mét saj­ná­la­tos módon a ’90-es évek­ben bádog­gal fed­ték be, de kívül-belül így is sok régi fafa­ra­gást és érté­ket meg­őr­zött.

A Borzsa-hava­sok öle­lé­sé­ben fek­szik Kis­pa­tak. Klasszi­kus boj­kó falu a hegyek között, lakói igen barát­sá­go­sak, főleg a magya­rok­kal.

A Fehér-ág völ­gyé­ben tovább­ha­lad­va érjük el az 1463-ban ala­pí­tott Fülöp­fal­vát.

A Repin­ka patak part­ján álló jel­leg­ze­tes boj­kó típu­sú görög kato­li­kus fatemp­lom a 18. szá­zad­ban épült az Isten­szü­lő Szűz Mária Isten­anya­sá­ga tisz­te­le­té­re. A mes­te­ri­en össze­ácsolt épü­let két­szin­tes, zsin­de­lye­zett tor­nya érde­kes tuli­pá­nos díszí­tő­ele­me­ket mutat. A temp­lom mel­lett ruszin­föld­re jel­lem­ző­en külön harang­láb áll.

Bővebben...

Fülöp­fal­va fölött az erdő­be érve már egy fize­tő­ka­pun kell átmen­nünk. A potom össze­gért igé­nye­sen kiépí­tett kirán­du­ló­he­lyet és egy iga­zi varázs­la­tot kapunk cse­ré­be.

Kár­pát­al­ja egyik leg­na­gyobb és leg­szebb víz­esé­se, a Sipot 14 méter magas­ból vető­dik le a szik­la­lép­cső­kön.

Bővebben...

A főge­rinc felé tart­va, ahogy kiérünk az erdő­ha­tár fölé pazar kilá­tás fogad: előt­tünk a Borzsa gerin­ce, a Nagy-hegy tömb­jé­vel már nagyon vár­ja, hogy a hátá­ra lép­jünk. Vissza­fe­lé a Fehér-ág völ­gye, a Mára­ma­ro­si Ver­ho­vi­na elszórt boj­kó fal­vai, fölöt­tük távo­labb az Észak­ke­le­ti-Kár­pá­tok hava­sai vér­be­li Kár­pát­al­jai táj­ké­pet vará­zsol­nak elénk. Ha kicsit rájuk köze­lí­tünk, észak­nyu­gat­ról dél­ke­let­re, ott sora­koz­nak a Verec­kei-Besz­ki­dek ormai, közöt­tük a Pikuj ormá­val. Észak­ra a Mára­ma­ro­si-hava­sok, mögöt­te a Gor­gá­nok is ott napoz­tat­ják csu­pasz háta­i­kat. Észak­ke­let­re a Toronyai-hágó kör­nyé­ki hegyek, sőt, még a Feke­te-bérc is fel­vil­lant­ja magát.

A mesés kör­kép­be feled­kez­ve érjük el a főge­rin­cet a Gem­ba-csú­csá­nál. Innen a gerinc mind­két irá­nyá­ba hosszan ellá­tunk.

Az Asz­tag-csúcs a Borzsa-havas ékkö­ve. Innen ered a Borzsa folyó, amit egy kereszt­tel jelöl­tek meg.

Bővebben...