Bővebben...

A Nyí­res-patak völ­gyé­ben rej­tő­zik az apró Zalán­pa­tak mely­nek hatá­rá­ban ásvány­víz­for­rá­sok buzog­nak fel. A vul­ka­ni­kus Har­gi­ta perem­vi­dé­ké­ből faka­dó bor­víz­for­rá­so­kat és szén­di­oxid gáz­fel­tö­ré­se­ket a szé­ke­lyek a Bugyo­gó-fere­dő kiala­kí­tá­sá­val hasz­no­sí­tot­ták.

Zalán­pa­tak a gróf Kál­no­ky csa­lád ala­pí­tot­ta üveg­hu­ta körül jött lét­re a 17. szá­zad­ban. Ami­kor a kolozs­vá­ri Szent Mihály temp­lom ablak­üve­ge­it cso­dál­juk, gon­dol­junk arra, hogy itt, Erdély első üveg­gyá­rá­ban, az 1860-ig műkö­dő Zalá­ni Üveg­csűr­ben készül­tek.

Ma alig 150-en lel­ket szám­lál a falu, ami hiá­ba bújt el a dom­bok közé, csak ráta­lált egy úr a messzi ködös Alb­ion­ból, s házat is vett Zalán­pa­ta­kon. De mit is keres itt a világ végén is túl az angol trón­örö­kös, Károly wale­si her­ceg? Éppen azt, amit más­hol már alig­ha talál: érin­tet­len ter­mé­sze­tet, hagyo­má­nyos épít­ke­zést és élet­mó­dot.

Ami más­hol skan­ze­nek­be, múze­u­mok­ba szo­rult, itt élő, orga­ni­kus való­ság. Ezt iga­zol­ják Zalán­pa­tak alatt a régi mes­ter­sé­gü­ket máig űző szén­ége­tők is.

Ez az ember által nem leigá­zott, hanem meg­mű­velt táj a helyi­ek szá­má­ra ter­mé­sze­tes, de a messzi ide­gen­ből jövő­ket lenyű­gö­zi, és talán vissza is veze­ti a terem­tett világ tisz­te­le­té­hez.

Bővebben...

Bővebben...

Bővebben...

Bővebben...

Bővebben...

A Szé­kely Nem­ze­ti Múze­um 1875 óta láto­gat­ha­tó. Mint tudo­má­nyos intéz­mény a szé­kely­ség és a szé­kely­föl­di regi­o­ná­lis örök­ség kuta­tá­sát, bemu­ta­tá­sát tart­ja fel­ada­tá­nak. A pecsét­jé­ben sze­rep­lő 1879-es évszám annak az emlé­két őrzi, hogy ekkor került a szé­kely­ség közös tulaj­do­ná­ba. Jelen­leg a leg­na­gyobb hatá­ron túli magyar köz­gyűj­te­mény. A romá­ni­ai múze­u­mi háló­zat­ban regi­o­ná­lis beso­ro­lá­sú, fenn­tar­tó­ja Kovász­na Megye Taná­csa.

A Kós Károly által ter­ve­zett sep­si­szent­györ­gyi épü­let­együt­tes­ben jelen­leg könyv­tár, ter­mé­szet­tu­do­má­nyi, régé­szet-tör­té­ne­lem és nép­raj­zi osz­tály műkö­dik. Az intéz­mény­hez tar­to­zik ezen­kí­vül a sep­si­szent­györ­gyi Gyár­fás Jenő Kép­tár, a kéz­di­vá­sár­he­lyi Inc­ze Lász­ló Céh­tör­té­ne­ti Múze­um, a cser­ná­to­ni Hasz­mann Pál Múze­um, a baró­ti Erdő­vi­dék Múze­u­ma és a zabo­lai Csán­gó Nép­raj­zi Múze­um.

 

Kro­no­ló­gia

1870-es évek: az özv. Cse­rey János­né Zat­hu­recz­ky Emí­lia és Vasady Nagy Gyu­la ala­pí­tot­ta múze­um első rész­vé­te­le nem­zet­kö­zi tudo­má­nyos ren­dez­vé­nyen (VIII. Nem­zet­kö­zi Őstör­té­nel­mi és Ember­ta­ni Kong­resszus, Buda­pest); a terep­ku­ta­tás és for­rás­köz­lés meg­kez­dé­se; beköl­tö­zés Imecs­fal­vá­ról Sep­si­szent­györgy­re

1880-as évek: a Magyar Tudo­má­nyos Aka­dé­mia kiad­ja a Vasady fel­fe­dez­te Apor-kódexet (a negye­dik leg­ré­gibb magyar iro­dal­mi mű része); a szé­kely­föl­di szak­sze­rű régé­szet kez­de­te

1890-es évek: a Szé­kely Mikó Kol­lé­gi­um véd­nök­sé­ge; a Múze­u­mok és Könyv­tá­rak Orszá­gos Főfel­ügye­lő­sé­ge kilenc vidé­ki magyar múze­um­ból csak itt talál nép­raj­zi gyűj­te­ményt

1900-as évek: Pári­zsi Világ­ki­ál­lí­tás; Lász­ló Ferenc nem­zet­kö­zi hírű­vé váló ősré­gé­sze­ti kuta­tá­sa­i­nak meg­kez­dé­se

1910-es évek: a múze­um a Kós Károly ter­vez­te saját épü­let­cso­port­ba kerül; a szé­kely­föl­di szin­tű terep­ku­ta­tá­sok foly­ta­tá­sa; a Szé­kely Nem­ze­ti Levél­tár meg­ala­po­zá­sa

1920-as évek: a cson­ka­or­szá­gon kívü­li egyet­len magyar tudo­má­nyos intéz­mény; gen­fi nép­raj­zi kiál­lí­tás; az 1929-es Emlék­könyv egy Szé­kely­föld-monog­rá­fia elő­mun­ká­la­ta­i­val; Bene­dek Elek utol­só, a múze­um­hoz idé­zett mon­da­ta: „Fő, hogy dol­goz­za­nak!”

1930-as évek: az első magyar skan­zen; ter­mé­szet­tu­do­má­nyos súly­pon­tú szé­kely­föl­di kuta­tó­utak; a Szé­kely Okle­vél­tár VIII. köte­te

1940-es évek: átfo­gó nép­raj­zi és levél­tá­ri kuta­tás; a nép­rajz­tu­dós Balas­sa Iván indu­lá­sa; az első erdé­lyi okle­vél­szó­tár; súlyos világ­há­bo­rús vesz­te­ség Zala­eger­sze­gen

1950-es évek: a leg­na­gyobb vidé­ki magyar múze­u­mi gyűj­te­mény a Kár­pát-meden­cé­ben (fél­mil­lió tétel); úttö­rő sze­rep a román múze­u­mi rend­szer újjá­szer­ve­zé­sé­ben; első evo­lú­ció-köz­pon­tú ter­mé­szet­raj­zi kiál­lí­tás Romá­ni­á­ban; első vidé­ki múze­u­mi évköny­vei (magya­rul és romá­nul)

1960–1970-es évek: ter­mé­szet­tu­do­má­nyos, tör­té­nész, nép­raj­zos, kép­ző­mű­vész múze­u­mi szak­em­be­rek mun­kás­sá­ga; nem­zet­kö­zi jelen­lét a régé­sze­ti kuta­tá­sok által; kora közép­ko­ri magyar teme­tők fel­tá­rá­sa Három­szé­ken

1970–1980-as évek: kül­ső egy­sé­gek ala­pí­tá­sa (kéz­di­vá­sár­he­lyi és cser­ná­to­ni múze­um, kis­ba­co­ni emlék­ház; sep­si­szent­györ­gyi kép­tár); az Alu­ta évköny­vek a leg­na­gyobb kisebb­sé­gi magyar szak­pe­ri­o­di­ka

1990-es évek: alap­ki­ál­lí­tá­sok vissza­ál­lí­tá­sa; vissza­in­teg­rá­ló­dás a magyar művé­sze­ti-kul­tu­rá­lis-tudo­má­nyos intéz­mény­rend­szer­be; inté­zet­sze­rű kuta­tás­szer­ve­zé­si és kuta­tó­prog­ra­mok

2000-es évek: inf­ra­struk­tu­rá­lis fej­lesz­tés; új kül­ső egy­sé­gek Zabo­lán és Baró­ton; múze­um­pe­da­gó­gi­ai nyi­tás és inten­zív könyv­ki­adói tevé­keny­ség; új, kor­társ művé­sze­ti galé­ria (MAG­MA-kiál­lí­tó­tér) élet­re­hí­vá­sa a sep­si­szent­györ­gyi kép­tár épü­le­té­ben.

Bővebben...