Alapszabály

Alapszabály

HAZAJÁRÓ HONISMERETI ÉS TURISTA EGYLET EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Az Alapítók a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jog állásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban létrehozták a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet Egyesületet és Budapesten, az Úr 2015. éve április havának 3. napján megtartott alakuló közgyűlésen az alábbi alapszabályt fogadták el.

1. Az egyesület neve, székhelye, működési területe és jogállása

a) Az egyesület neve: Hazajáró Honismereti és Turista Egylet Egyesület
b) Az egyesület rövidített neve: Hazajáró Egylet
c) Az egyesület székhelye: 1037 Budapest, Kunigunda útja 18.
d) Az egyesület működési területe: Magyarország és a vele szomszédos országok területe
e) Az egyesület elektronikus levélcíme: *protected email*
f) Az egyesület önálló jogi személy.

2. Az egyesület célja (a Ptk. 3:5. § c) pontja alapján)

A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet Egyesület (a Hazajáró Egylet) célja a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának erősítése, elsősorban a honismeret és a turizmus eszközeivel. A Kárpát-medence tájainak, természeti- és kulturális értékeinek, történelmi emlékeinek megismertetése; a természeti környezet és az épített örökség védelme és átörökítése; a kárpáti természetjárás hagyományainak éltetése. Mindezek révén annak tudatosítása, hogy a sokszínű Kárpát-medence és a benne élő magyarság – a Szent Korona oltalma alatt – egy és oszthatatlan. Az egyesület serkenteni kívánja az elszakított területekre történő kirándulásokat, az ott élő magyarokkal való testvéri, kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítését, az egymásra találást. Az egyesület célja továbbá történelmi hazánk szépségeinek és emberi erényeinek felmutatásával, a test, a szellem és a lélek építésével a hamis illúziók világában élő embereket visszavezetni az alapvető, örök értékekhez, az égi törvényekhez.

3. Az egyesület feladatai, tevékenysége

Az egyesület TEAOR szerinti tevékenysége:

94.99’08 m.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység (főtevékenység)

Az egyesület egyéb tevékenysége:

a) Magyarország jelenlegi határain innen és túl élő magyarság kulturális tevékenységének és kulturális örökségének hagyomány-és értékmegőrzése, ápolása, kapcsolattartás és közös eseményeken, közös életen keresztül történő, a magyar szellemi örökséghez tartozó természeti területek turisztikai, gazdasági, történelmi és szellemi eggyé kovácsolása, ezen területeken a túrázás és a természet, továbbá a magyarság és a haza szeretetének életben tartása, erősítése
b) A Kárpát-medence tájainak, természeti- és kulturális értékeinek, történelmi emlékeinek mind szélesebb körben történő megismertetése

c) A magyarságra jellemző hagyományos életmódok, tevékenységek fenntartása, erősítése, bemutatása, a házi kézművesség újraélesztése és oktatása, a magyarság regéinek, meséinek legendáinak a fenntartása és továbbadása

d) A népzene és a néptánc hagyományainak megérzése, népszerűsítése

e) a nemzetrészek közötti erős lelki, szellemi és gazdasági kapcsolatok elősegítése, a magyar szellemi és gazdasági- közösségek építése és összekapcsolása a történelmi Magyarország területén

f) A magyarság szakrális örökségének ápolása, zarándoklatok és egyéb szellemi rendezvények szervezése, a keresztény és az ősmagyar értékek képviselete

g) A természeti környezet és az épített örökség védelme és a jövő nemzedékek számára történő átörökítése

h) A természetközeliségen keresztül az egészséges életmód és a szabadidősport támogatása, feltételeinek megteremtése, a sportos, önellátó és kalandos túlélő szemlélet kialakítása, bemutatása, gyakorlása, a gyermek- és ifjúsági érdekképviselet érdekében táboroztatások, kalandtúrák, üdültetési tevékenység szervezése, elősegítése, illetve kiemelt támogatása, a természet-, a haza- és a testvérszeretet érzésének gazdagítása

i) A nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés keretében a haza-és természetszeretetre, a sportos életmódra, az egészséges és természetes étkezésre és a szellemi egyensúlyra való nevelés és ezek átadását szolgáló képzés, oktatás, program és eseményszervezés

j) Az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, rehabiltiáció, gyógyító és egészségügyi rehabilitáció keretében népi gyógyászat tájegységenként változó hagyományainak őrzése, ápolása, továbbadása, a jellegzetes gyógynövények és a védett növények bemutatása, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalanok életvezetési képességének kialakítása, magyar közösséghez való visszatalálásuk elősegítése

k) A természet és állatvilág, valamint a környezet védelme, bemutatása, az épített és a természetes környezet megóvása, fejlesztése
l) Menedékházak és túraútvonalak felújítása, zöldterületek és parkok karbantartása, fejlesztése, hulladékmentesítése, a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékgazdálkodás szemléleti érvényesülésének elősegítése

m) Az egyesület a Hazajáró filmes magazin epizódjaira épülő minőségi turizmust elősegítő jelvényszerző turisztikai rendszert működtet

n) Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködhet minden olyan állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását

o) Az egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében, de azt nem veszélyeztetve – létesítményeket, vállalkozásokat hozhat létre és tarthat fenn, továbbá ilyen célból részt vehet más szervezetek, illetőleg gazdasági társaságok létrehozásában, működésében.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

4. Az egyesület alapító tagjainak neve és lakóhelye (Ptk. 3:5. § d) pontja és a 3:67. § (2) bekezdése alapján)

Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét – figyelemmel a Ptk. 3:67. § (2) bekezdésében foglaltakra – a tagok aláírásával ellátott, az alapszabálytól elkülönítetten kezelt, nem nyilvános tagjegyzék tartalmazza.

Az egyesület tagsága önkéntesség alapján, az előzőekben meghatározott célok érdekében közösen tevékenykedő magánszemélyekből – állampolgárságra való tekintet nélkül – valamint hazai és külhoni szervezetekből tevődik össze. Az egyesület tagja lehet, aki a jelen alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, továbbá egyetért az egyesület szellemiségével, erkölcsileg és anyagilag támogatja az egyesületet. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az egyesület létesítő okiratát ismeri és az egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Az egyesületbe való belépés és az abból való kilépés önkéntes. Az egyesület tagjai rendes, tiszteletbeli és pártoló tagok lehetnek.

Rendes tagok

Rendes tagok azok a hazai és külhoni természetes vagy jogi személyek, akiket az egyesület elnöksége határozatával a pártoló tagok közül a rendes tagok sorába felvesz. A rendes tagok felvétele két év pártoló tagsági viszonyt követően belépési szándéknyilatkozattal történik, három rendes tag ajánlása alapján. Az elnökség határozata ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet jogorvoslattal fordulni, amely a következő közgyűlésen köteles erről dönteni.

A rendes tag jogai:

– szavazati és tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen, melyen minden rendes tagnak egy szavazata van
– az egyesület bármely tisztségviselőjének megválasztásában részt vehet
– az egyesület bármely tisztségére megválasztható
– javaslatokat, észrevételeket és indítványokat tehet, kérdéseket tehet fel, továbbá panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az egyesület illetékes szervéhez
– részt vehet az egyesület rendezvényein, tanfolyamain, szakmai pályázatain
– igénybe veheti az egyesület által nyújtott kedvezményeket

A rendes tag kötelezettségei:

– az egyesület részére tagdíj fizetése
– az alapszabály rendelkezéseinek maradéktalan betartása

Tiszteletbeli tagok

Tiszteletbeli tagok azok a hazai és külhoni természetes és jogi személyek, akiknek a közgyűlés javaslata alapján az egyesület tagjai választják egyszerű szótöbbséggel.

Tiszteletbeli tag jogai:

– tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen
– részt vehet az egyesület rendezvényein
– javaslatokat, észrevételeket és indítványokat tehet, kérdéseket tehet fel, továbbá panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az egyesület illetékes szervéhez
– részt vehet az egyesület rendezvényein, tanfolyamain, szakmai pályázatain
– igénybe veheti az egyesület által nyújtott kedvezményeket
– javaslatokat, észrevételeket és indítványokat tehet, kérdéseket tehet fel, továbbá panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az egyesület illetékes szervéhez
– részt vehet az egyesület rendezvényein, tanfolyamain, szakmai pályázatain
– igénybe veheti az egyesület által nyújtott kedvezményeket.

Pártoló tagok

A pártoló tagok azok a hazai és külhoni természetes vagy jogi személyek, akiknek az egyesület elnöksége ezt a címet adományozza egyszerű szótöbbséggel.

Pártoló tag jogai:

– meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen, javaslatokat, észrevételeket és indítványokat tehet, kérdéseket tehet fel, továbbá panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az egyesület illetékes szervéhez
– részvétel az egyesület rendezvényein.
Az egyesület jogi személy tagjai a jogaikat és kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik révén gyakorolják, illetve teljesítik.

Amennyiben a jelen alapszabály eltérően nem rendelkezik, az egyesület valamennyi rendes tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

5. A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése

A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik.
A rendes tag felvételének kérdésében az elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A rendes tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem elnökség által történő elfogadásával és az éves tagdíj befizetésével keletkezik.

A tiszteletbeli tagokat a közgyűlés választja meg. Az egyesület elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást (tagjegyzéket) vezetni. Az egyesület ügyvezetése az egyesület tagjainak nevét és lakcímét tagjegyzékben tartja nyílván.

A tagok száma korlátlan lehet.

Az egyesületi tagság megszűnik:
– a tag halálával
– a tag írásbeli bejelentésével
– a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
– kizárással
– ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik.

Kilépési szándékát a tag írásban köteles bejelenteni az elnökséghez. A kilépés az elnökség részére történt bejelentés napjával megegyező időpontban válik hatályossá.
A közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazattöbbségével az egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztja és azt az írásban történő felszólítás ellenére sem fizeti be, illetve a tag jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén.
A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról és lehetőséget kell részére biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. Az írásbeli felszólításban meg kell jelölni a befizetés határidejét, módját és az elmaradásból fakadó jogkövetkezményekre (kizárás) történő figyelmeztetést. Így különösen, ha az egyesület céljával, szellemiségével vagy az alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
A kizáró határozatot a taggal közölni kell. Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

6. Tagdíjfizetési kötelezettség

Az egyesület rendes tagjai minden év január 31. napjáig éves tagdíjat fizetnek, és a különleges jogállású tagok – így a tiszteletbeli és a pártoló tagok – nem fizetnek tagdíjat. A tagdíj mértékét az elnökség minden év december 15. napjáig meghatározza és a tagokkal közli.
Az egyesület megalakuláskori első tagdíjának összege: 3.000-Ft

Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, intézmény tag részére a tagdíj mértékét a tag szervezeti mérete és gazdasági teljesítőképessége határozza meg az alábbi besorolás alapján:
– 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztató tagok
– 50 főnél több és 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató tagok
– 250 főnél több személyt foglalkoztató tagok

Újonnan felvett rendes tag regisztrálása tagdíjának befizetésével válik érvényessé.

Az elnökség döntése alapján tagdíjfizetési kedvezményben részesülhetnek:

– a középiskolai és általános iskolai tanulók
– a gyermekvédelmi intézményekben elhelyezettek, dolgozók és a nevelőszülők
– a saját jogú nyugellátásban részesülő tagok
– korhatár előtti ellátásban részesülő tagok
– a gyermekgondozási támogatási formában részesülő tagok
– munkanélküliek.

Indokolt esetben az egyesület bármely egyéni tagja kérheti kedvezményes tagdíj megállapítását. Ebben a kérdésben ez elnök és az elnökség dönt.

7. Az egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.. A közgyűlés az egyesület rendes és különleges jogállású tagjaiból áll. A közgyűlésen csak a tagok, illetve azok vehetnek részt, akik jogszabály vagy jelen alapszabály alapján arra jogosultak, továbbá akiket a közgyűlésre meghívnak. Az egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az elnökség irányítja és látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői: az elnökség tagjai. .

Az egyesület vezető tisztségviselője, illetőleg az egyesület képviselője olyan nagykorú cselekvőképes személy lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.

A 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint az egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv alapján a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az egyesület vezető tisztségviselőjével szemben nem állhatnak fenn a civil törvényben és a polgári törvénykönyvben foglalt összeférhetetlenségi okok.
3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

8. A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre (a Ptk. 3:71. § (1) bekezdés b) pontja; 3:73. §-a alapján)

Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés összehívása az ügyvezetés feladta. Az elnök az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá az ügyvezetés köteles azt összehívni, ha azt a jogszabály kötelezővé teszi vagy ha ezt a rendes tagok legalább egyharmada, vagy a felügyelőbizottság kezdeményezi (rendkívüli közgyűlés).

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása
b) az éves költségvetés meghatározása
c) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása
d) az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének és szétválásának elhatározása, megszűnésének kimondása
e) az egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll
g) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
h) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt
i) jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
j) felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása
k) könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
l) végelszámoló kijelölése.

A közgyűlést az elnök írásban, a javasolt napirend közlésével az egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A tagokat a közgyűlés ülésére igazolható módon kell meghívni. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indoklását.
A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az egyesület nevét és székhelyét
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését
c) az ülés napirendjét
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagjai a közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tegyenek. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 naponbelül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni.

Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
Az egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A közgyűlés nem nyilvános (Ptk. 3:73. § (2) bekezdés).

Rendkívüli közgyűlést kell tartani:
– ha a tagok egyötöde azt az ok és a cél megjelölésével kéri, vagy a tisztségviselők (felügyelőbizottság) bármelyike azt szükségesnek tartja, illetőleg a felügyeletet gyakorló ügyészség azt írásban indítványozza
– ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
– ha az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni
– ha az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A rendkívüli közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés meghívójában szerepel.

Mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlést az elnök és az elnökség hívja össze, a közgyűlést az elnök vagy a közgyűlés által megválasztott levezető elnök vezeti le.
A levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítő és szavazatszámláló személyének megválasztásáról a közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok fele és további egy fő jelen van.

A közgyűlésen minden rendes tagot egy szavazat illet meg. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.
A közgyűlés határozatképtelensége miatt megismételt újabb közgyűlés az első közgyűlésen napirendre tűzött ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés helyét és időpontját a meghívó tartalmazza. A megismételt közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatók meg. A megismételt közgyűlés az egyesület más egyesülettel történő egyesüléséről szétválásáról és megszűnéséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint a fele részt vesz. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie.

A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve:
a) az alapszabály megállapítása, módosítása
b) az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének és szétválásának elhatározása, feloszlásának kimondása
c) az egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonás
d) az elnökség tagjai és az elnök megválasztása, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező küldött minősített többségének (legalább háromnegyedének) igenlő szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárt tag e jogát nem gyakorolhatja.

A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat.
A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőnek és a szavazatszámlálónak a nevét.

A közgyűlés az éves beszámoló elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

Beszámolási szabályok:
A civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló tartalmazza:
– a mérleget (egyszerűsített mérleget)
– az eredménykimutatást (eredménylevezetést)
– a kettős könyvvitelt vezető szervezet kiegészítő mellékletét.

Az egyesület köteles az elfogadott beszámolóját, az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.

Az egyesület a letétbe helyezési kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is.

Az egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza.
Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.
A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell (Ennek módja postai küldemény vagy elektronikus hirdetmény formájában) történő közlés.
Az elnökség köteles a közgyűlés által meghozott határozatokat a határozatok könyvébe behelyezni. A határozatok könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

9. Az egyesület elnöksége (a Ptk. 3:5. § f) pontja és a Ptk. 3:78-79. § alapján)

Az elnökség az egyesület öttagú ügyvivő és képviseleti szerve. Az elnökség tagjai: az elnök, a két alelnök, az ügyvezető alelnök, és a gazdasági alelnök.

elnöke: dr. Thuma Róbert (anyja neve: Csordás Magdolna)

alelnöke: Schödl Dávid (anyja neve: Gyulai Mária)

alelnöke: Moys Zoltán (anyja neve: dr. Simon Csilla Katalin)

ügyvezető alelnöke: dr. Gyimesi Kende (anyja neve: Kovács Izabella Anna)

gazdasági alelnöke: Erdélyi Rudolf (anyja neve: Cserta Ida)

Az egyesület jelen alapszabályban jelölt tagjait a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással öt év időtartamra választja.
Az ügyvezetés feladata az egyesület napi ügyeinek vitele, ezért az ügyvezetés üléseit szükség szerint, de lagalább negyedévente tartja. . Az elnökség ülése határozatképes akkor, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak, amennyiben az egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. A zárt ülés elrendeléséről az elnökség jogosult dönteni.
Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.
Az elnökségi ülést az elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint az ülés helyének és idejének pontos megjelölésével. Az elnökségi ülések időpontjáról és helyéről a tagokat igazolható módon kell értesíteni. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők névsorát, az ülés lényeges mozzanatait és minden határozatát, valamint a döntések szavazatarányát. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, az elnök által kijelölt két elnökségi tag hitelesíti.
Az elnök köteles az elnökség által meghozott határozatokat a határozatok könyvébe behelyezni. A határozatok könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével
c) visszahívással
d) lemondással
e) a vezető tisztségviselő halálával
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével, amely esetekben a közgyűlés új elnökségi tagot választ.

Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét. Az ügyrendet a közgyűlés hagyja jóvá.
Az elnökség feladatköre

Az elnökség dönt minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy jelen alapszabály nem utal kifejezetten a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:
– az egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatok, így többek között az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
– a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
– az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
– az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
– a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
– az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
– részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
– a tagság nyilvántartása;
– az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
– az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
– az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
– döntés az egyesület munkavállalóinak jogviszonyával kapcsolatos alapvető kérdésekben (munkaviszony létesítése, megszűnése, bérezés).
– a tagság nyilvántartása
– a határozatok könyvének, az egyesület szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak előkészítése és végrehajtása
– az egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak az alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése
– az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett nyilvános iratokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részéreaz egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
– a Közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
– az egyesület Közgyűlésének és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,

Az elnökségi feladatok elnökségi tagok közötti megosztását az elnökség ügyrendje szabályozza.
Az egyesület munkavállalói felett a munkáltatói jogokat az egyesület elnöke gyakorolja.

A felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság feladata az egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése.

A felügyelőbizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelőbizottság három tagját, 5 évre a közgyűlés választja meg.

A felügyelőbizottság tagjai:
elnök: dr. Mikóvári Gergely Miklós (anyja neve: Torma Katalin)

tagok: Farkas Zoltán (anyja neve: Pipó Emma Katalin)

Vándor Attila Csaba (anyja neve: Hosszu Enikő Gizella)
A felügyelőbizottság elnökét az egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a felügyelőbizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti.
Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a felügyelőbizottság elnöke jogosult dönteni.

A felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a a kérdést elvetettnek kell tekinteni és következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani. Munkarendjét maga határozza meg. A határozatokat az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke közli írásban. A határozatokat az egyesület elnöksége által vezetett határozatok könyvében rögzíteni kell.
A felügyelőbizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a közgyűlést tájékoztatni.

A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, vagy
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az elnökséget a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai:
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja, ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv alapján:
a) vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták
b) ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell
c) a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni
d) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült
e) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak
f) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet
g) az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

10. Az egyesület működése és gazdálkodása

Az egyesülettevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

Az egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

A tagdíj összegét, befizetésének módját az elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj befizetéseiről az elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.

Amennyiben az egyesület befektetési tevékenységet kíván végezni, úgy az erre hatáskörrel rendelkező szerve köteles befektetési szabályzatot készíteni.
A befektetési tevékenység fogalmát a 2011. évi CLXXV. törvény értelmező rendelkezései határozzák meg.

Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

Az egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították.
Az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

Az egyesület működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést lát el.

Az egyesület pénzeszközeit pénzintézeti számlán kezeli.

Az ügyvezetői és gazdálkodási feladatok ellátására munkaszerződéssel és egyéb munkavégzésre irányuló szerződéssel munkatársat lehet alkalmazni. Az alkalmazásról az elnökség dönt.

Az egyesület tisztségviselői tiszteletdíjban részesülhetnek, de személyes döntésük szerint feladataikat díjazás nélkül is elláthatják, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

11. Az egyesület képviselete

Az egyesületet az elnök az alapszabályban és a jogszabályokban meghatározott módon – a bankszámla feletti rendelkezés kivételével – önállóan, vagy az elnökség két tagja együttesen képviseli.
Az egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan, az elnökségi tagok együttesen jogosultak rendelkezni.

12. Záró rendelkezések

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.

Kelt Budapesten, 2015. június hó 15. napján

dr. Thuma Róbert
elnök

Záradék: Az egyesület elnöke igazolja, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen kitűnik, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az alapszabály mely pontjának változása adott okot.